Versenybeszámoló: Túlélők Földje draft – 2024 május 4.

Újabb TF draftra virradt a szeszélyes május balzsamosan melengető napja. A kiegészítő népszerűsége töretlen, ezúttal 39-en gyűltünk össze a megmérettetésre. A draft részével én egyáltalán nem voltam elégedett, de végül olyan eredményt sikerült összehozni, amire már nem igazán lehet panaszom.

Draft

Már az ültetésnél egy elég kellemetlen helyzetbe csöppentem néhány játékossal együtt: egy elég durva asztalhoz ültettek. A mi asztalunkhoz 7 profi is került, a többinél 1-2 profi jutott maximum. Ez elég nagy baj, hisz így nem nagyon lehet számítani arra, hogy igazán erős lapokat engednek tovább a többiek, valószínűnek tűnt, hogy a fehér és barna szupersztár színekből csak egy lesz amire rá tudok menni.

A legelső lapom egy Végítélet volt, a második egy Rubingólem… és így már úgy is éreztem, hogy bebetonozódott ez a két szín. Fehérből még érkezett ez-az, de barnából csak marginális, okés lapok – talán egy Nehzér harci kesztyűt vettem ki. Harmadik lapként elgondolkoztam egy Áldozati máglyán, ami nagyon erős lap, ráadásul aluljátszott, de a piros elég szánalmas szín, a fekete pedig népszerű. Nem tűnt nagy ötletnek elköteleződni négy szín mellett ilyen hamar. A profik – várható módon – sebészi precizitással metszették ki a jó lapokat a paklikból, így az első deck végére volt az említett két tápom, 1 Istenek sóhajám és 2 kalandozóm. Meg egy marék oké lap kb. 7 színből… A második pakliból mindössze egy Piromenyétet sikerült nyitnom ami max. közepesnek számít, következő lap egy Troglodita törzsfő volt, amit egy Mágia halála helyett vettem ki ( fejben már eléggé elengedtem a barnát ). Olyan eget rengető kártyák nem jöttek ezek után, csupa közepes lap. A végére volt egy fix szín, a fehér és vagy 4 oké szín. Csekély nagyon.

Harmadik pakliból Gyenge pusztulást bontottam, ami behozta pirosat a barna helyére, csak azért hogy a következő lapnál ezt meg is bánhassam: Sors fintora érkezett. Az egész draft egyik legerősebb lapja – ezt nem lehet kihagyni. Nem is baj, mert értelmes piros lap többé nem érkezett, de barnából akadt még 1-2 okés kártya. A harmadik pakli végére már kialakult a négy szín, de túl boldog nem voltam a gyűjtésemtől. Valami nagy csoda kell hogy jól süljenek el a dolgok.

A negyedik bontásban ki tudtam szedni egy robbanó gömböt, ami nagy táp, s elég meglepő módon három Istenek könnye is ekkor akadt a horgomra.

Végül ezt a paklit sikerült összeállítanom – valami kontrollos kalandozós földharcos tárgyas izét. Kevés leszedéssel és sok gyógyítással. Olyan szélsőséges szemetet lehetne ebből a deckből húzni, hogy csak na! – de ma sikerült ezt elkerülnöm.

A nem használt lapok közül egyedül egy Gigaököl volt, ami párszor beugrott a deckbe. Kapzsi manó még felmerülhetett volna, de nem annyira szerettem volna még egy lapot, ami csontokat költi – és azon se akarok nagy erőkkel dolgozni hogy fennmaradjon egy lényem, aminek a fémtárgyaim bezavarnak.

Hogy miért érzem gyenge-közepesnek a paklit? Kevés volt az értelmes leszedésem, nagyon sok lapom csontot használt, csak 7 kalandozóm volt, amihez 3 kalandozós lapot is használtam. Játszanom kellett gyenge lapokkal ( Védőrúna, Sírásó – bár ez kivételesen egész jól működött – s lássuk be hogy az Árnyékrája és Piromenyét se akkora papírok ). Nagyon sok esetleges kártyám volt, komoly esély volt arra, hogy összefüggéstelen kezeket húzok és tehetetlenül fogom nézni ahogy egy Halámadár és egy Lidércúr agyon ver.

A paklim védtelen / gyenge volt kb. minden értelmes, jól összedraftolt pakli ellen: kalandozó deck ( nincs bennük csont ), horda, őshangya – de igazából Földharccal, Őshangya bollyal vagy Hősök idejével vagy bármi más módon megnövelt lényekkel kevés dolgot csinálni. Kontrollok pedig várhatóan jóval több leszedéssel érkeznek a buliba, ami szintén feléjük billenti a mérleget De mint látni fogjuk kevesen tudtak igazán jó koncepciót összeszedni.

Versenybeszámoló

Hat fordulós maratoni küzdelem indult meg. A magam részéről elég hervadt morállal vágtam neki, hisz a paklim eléggé tákolmány lett.

Első forduló: Cselovszki Csaba

Csaba egy gonosz hordát állított össze, sok áldozós lappal, manatermelésekkel. Utóbbiak elég lutri lapok, vagy nagyot megy velük az ember, vagy fölöslegesen viszik a laphelyeket. Szerencsémre mindhárom meccsen inkább ez a kimenetel volt a jellemző, s sikerült mindhárom meccsen győznöm – többnyire némi izgalom mellett. Az első meccsen húztam egyébként a verseny legrosszabb kezdőkezét: 4 lénygyógítást és még valami nem-lény lapot. Horda ellen nem az igazi. De időben érkezett néhány lény és hasznossá váltak.

6:0

Második forduló: Gráf József

Az első meccs alapján úgy tűnt József egy meglehetősen hasonló paklit rakott össze: passzív lények és Földharc – ilyen-olyan leszedésekkel kísérve. Az első meccsen hosszas küzdelem után sikerült kicsikarnom a győzelmet, pedig a játék elején eléggé neki állt a zászló. A második meccsen könnyen nyertem, a harmadikban pedig szintén nagyon kiélezett küzdelem alakult ki, mindketten nagyon kevés ÉP-re kerültünk le, végül éppenhogy de le tudott verni 0-ra.

4:2

Harmadik forduló: Panyik Zoltán

Zoli deckjéről már tudtam ezt-azt, a draft után méltatta, hogy mennyire összevissza lett a paklija, s mindenféle hülyeséggel kell játszania. Meg persze egy csomó prémium leszedéssel. Én ennek tudatában ültem le és az első fordulók után egyáltalán nem változott meg a véleményem a paklimról.

Az első meccsen Zoli kezd, néhány őshanygával, majd Higany hugóval, Ommóval, Őshangya lélekbúvárral pakolta tele az asztalt. Nálam is lassan épülgetett az asztal, némileg nagyobb támadóerőt bírtam összerakni – de azért nem túl acélosat. Kicsi Őshangya elég jól védte az egy szem értelmes lapom, a Végítélet ellen. Már nem tudtam elképzelni mire gyűjti a rengeteg manát, mikor hirtelen végre kiderült: egy Őshangya császárral. Le is szedte volna az asztalom ha nincs nálam egy Sors fintora. Nyilván nagy nyereség, de a császárral is kezdene kéne valamit. Hoztam egy Trogloditát, ami egy Tisztítótűz segítségével és egy kis őrposzt tisztogatással együtt megnyitotta a lehetőséget egy pusztító Végítélet előtt – de Zoli meggyógította az Ommóját, így a csel elmaradt. Következő körében bevitte a császárt és Hugót az őrposztba, ami végzetes hiba volt – ha jól emlékszem még nem volt olyan kevésbe, hogy ez fontos legyen. Le tudtam ütni Hugót és Végítélet beborította az asztalát. Egy kör múlva feladta.

Második meccsen én kezdek, egy rakás drága lapot húztam be. Zoli második körös Ommója ellen egy Királyi légióst tettem le ( volt még Piromenyét és Földharc is, mint drága opció ). Ő csüldőt hozott és mázlimra húztam egy Vikócmajmot, így a manámat fel tudtam használni és köv körre a Földharcot is be tudtam tervezni – hátul is hagytam a légióst. Zoli ütött, én hoztam a Földharcot. Majom leüti a csüldőt ütök 4-et. Mindketten meggyógyítottuk a lényeinket. Csüldője miatt már csak 14-ben volt, kipakolt két 2/2-es Csodabogarat, Ében munkafelügyelőt. A körömben egy Utcakölyökkel meg tudtam nevelni a csüldőt és bevertem 7-et. Ommóval elvett tőlem két manát, maradt még 2vp-m a Tisztítótűzre, amivel lyukat tudtam ütni az amúgy megtöltött őrposztjára. Ezt pedig ki tudtam használni egy Árnyékrájával – mondhatnám hogy pont azt húztam, s ez igaz is lenne, de valójában volt nálam már egy. Győzelem! Hogy mennyi, de mennyi minden alakulhatott volna rosszul a meccs során az káprázatos, Zolinak volt vagy 5-10 prémium leszedése, amivel teljesen át tudta volna venni a mérkőzést. De most nem húzta fel őket.

Harmadikban ő nyert, a részletekre nem emlékszem.

4.2

Negyedik forduló: Aranyi Ákos

Gyűjtőgenerálós őshangyáit már láttam fél szemmel, két forduló óta mellettem játszott. Így láthattam hogy mennyire keményen megbüntette a sötét hordákat Gonosz árulásával. Tőlem max. egy trogit vihet el, így ettől nem féltem, de az ősnagyák sámánnal, bolyokkal, Lidércúrral, Óriás patkánnyal és Morgan pálcával kiegészítve elég rémísztőnek ígérkezett.

Az első meccsen én igen gyéren húztam, negyedik körre egy Sírásót bírtam villantani, és Vérszívó parazitákkal kellett vagyonokért lényeket leszednem, miközben két 2/5 Csodabogárral ütött. Érdekes módon nagyon kevés hiányzott hogy megvethessem a lábam és esetleg megfordíthassam a meccset. De a kevés is elérhetetlen messzeségben volt. Itt már nagyon éreztem hogy egy erősebb pakli ellen esélytelen vagyok.

Második meccsre Ákos színt cserélt és berakta fehér helyett lilát és Notermanthival erősítette magát, amihez Kísérteties bajnoka is akadt. Túl sok részletre nem emlékszem, valahogy sikerült az őrposztban rendre felül kerekednem a lényein és lemorzsoltam. Nem ismerem a pontos pakliját, de el tudom képzelni, hogy a várhatónál gyengébben húzott.

Harmadik partira nem sok idő maradt, amibe nem is nagyon tudtunk belemelegedni. Mikor lefújta a bíró, érzésem szerint épp jobban álltam, s ezt akár tudtam is volna eszkalálni. De ez már sose derülhet ki.

3:3

Ötödik forduló: Szabó Péter

Péter egy meglehetősen jó kontrollt tudott összeszedni magának. Sok leszedéssel, manapusztításokkal, Pénz szentélyével és nagy lényekkel. Második körös Ommója az első meccset teljesen elvitte neki – legalább 10 manát taposott le rólam, de lehet hogy 20-at is. Mikor véletlen összekuporgattam egy kis VP-t, egyből Tudatrombolt. Nagyon lassú küzdelem alakult ki, ha le bírtam volna vakarni az Ommót, akkor lehet hogy Földharcos lényeimet egy idő után nem bírta volna. De sose volt annyi manám, hogy kellő asztalt építhessek ki.

Második meccsen én kezdtem, s Péter elég vérszegényen húzhatott. Negyedik körben megkockáztattam egy Piromenyétet – mi van ha épp nem bírja leszedni? Le tudta. De Jóságos manót már nem, így üthetett négyszer is. Innentől nagyon belassult a meccs, s ő védekezett, nem nekem kellett. Nagy lényeit le bírtam szedni ( még ha nagyon lassan is ), egy idő után már kénytelen volt Remény virágával tartania magát. Teljesen kiürítetta a pakliját, mire össze tudott hozni egy Pénz szentélyét – de kevés volt a csont ahhoz, hogy tudjon mit kezdeni a Védőrúnás Rubingólemmel és Sörsátroazott Higany Hugóval.

Harmadik meccsre lett volna vagy három percünk – ezt már el se kezdtük.

3:3

Hatodik forduló: Lipták Ádám

Első meccsünkben rögtön kemény, elkeseredett küzdelmet kellett folytatnom az életben maradásért. Ádám Sötét motyogóval, majd Troll lady-vel nyitott – de hiába, mert Gránátcsapdát állítottam az útjába. Szörnycsontvázzal és Adószedővel folytatta, s én meg kissé lazán beleraktam két közepes lényt egy esetleges Végítéletbe. A negyedik színét még nem láttam, így nem volt biztos hogy fehérezik, s eleve hogy van neki egyáltalán és ha van, akkor pont nála van. Fehérrel játszott, volt neki kettő is és fel is húzta. Ez nem kicsit volt gond. De a Gránátcsapdába nem annyira óhajtott belegyalogolni, így egész jól feltartotta, az Adószedőt egy parazita, a csontvázat egy visszagyógyított Árnyékrája oldotta meg – miután végre lett így egy lény a gyűjtőjében. Teljesen döbbenetes, hogy sikerült egy kőkeményen beszívott Végítélet után megvetni a lábamat. Hoztam egy Bérmágust, amire ő egy Rombolót rakott le. Gondoltam most kéne egy trogi – de nem sikerült topdeckelnem, ezért a Bérmágust lecsapta. Bezzeg a következő körben már érkezett is! De semmi ok a keserűségre, hisz néhány körrel később óriásit ment – Ádám Föld sárkánnyal és Troll ladyvel birkózott le egy Árnyékráját, s a trogi le tudta rövidíteni a sárkány életét. Ráadásul még az örök Troll ladyt és egy Karmos tankányt és egy Ragyogó Ront is begyengített – a második rájámmal, Csodabogárral, Rubingólemmel együtt. Trogi után még egy Átokmurgattyúval kedveskedtem magamnak. Azt se bántam volna ha Ronnal lecountereli.

A bogár és rája elúsztak egy Gladiátorvérttől. Itt elnézte Ádám, mert elfelejtette számításba venni a gyengülésjelzőt a tankányon s ráfutott a csapdára – az Őstroll agyalós Troll lady közben pihent egyet. Ez a fordulat megnyitotta nekem a lehetőséget a nyerésre: pont 7vp-m volt egy Földharcra és egy Utcakölyökre, kik a murgattyúval együtt pont 11-et sebeztek.

Másodikban én kezdtem, s meg is jött a kedvem újból a murgattyúhoz. Jött is ellene a Sötét motyogó, ami a gyors győzelmet el is veheti tőlem – hacsak próbálok meg mindent és Troll csatalkiáltással próbálom kezelni azt. Legyen így! Ütök, leszedem, Sírásó, passzolok. Ő Bérmágust hoz. Ettől nem ilyedek meg – hozom a saját mágusom és ütök tovább. Leszedhettem volna Végítélettel – de gondoltam vegyünk ki minél többet abból a lapból. Neki nagy kockázat lefújni a murgattyút, egy gyógyítást nagyon beszívna vele, s ha meg  belerak még valamit a Végítéletbe, mindennek vége. Mágia halálával elintézte a murgattyút, majd következő körben ő Végítélt egyet, így lement 6-ra. Nekem érkezett még Rubingólemem, ami Jóságos manóval be tudta fejezni a meccset.

A rend kedvéért lejátszottuk ezt is, itt simán nyertem.

6:0

Így végül veretlenül, két döntetlennel sikerült a második helyet megszereznem. Ez meglepő eredmény, mert én tényleg maximum középszerűnek gondolom a paklimat. Ezt megerősíti az is, hogy más draftokon a legtöbb fordulóban nagyon könnyű győzelmeim voltak, itt mindenki ellen kiélezett harcok folytak, s gyakran éreztem magam komoly hátrányban.

Min múlhatott hát, hogy ennyire jó eredményt értem el? Egy meccsen volt csak kifejezett szerencsém ( Zoli ellen a másodikban ), a többinél legfeljebb annyi volt a mázlifaktor, hogy elkerült a borzalmasan húzás.

A limited ( frissen bontott / draft ) legnehezebb része a taktikai játék – vagyis az őrposzt, tartalék felépítése, a lény-lény elleni harcok megtervezése, mikor kell támadni s mikor védekezni. Azért is nehéz ez, mert sokkal több szituációt kell elképzelni és kezelni, mint más formátumokon, a sebzések bevitelének is nagyobb lehet a jelentősége – főleg a gyógyulások hiánya miatt. Iszonyú nehéz jól felmérni hogy mikor áll jól vagy rosszabbul az ember, mikor kell kimozdulni, mikor kell kockáztatni, s mikor és hogyan kell akcióra kényszeríteni, becsapdázni az ellenfelet. És egyáltalán nem ritka, hogy a felépített előny egy rossz taktikai döntésen összeomlik, s a domináns helyzet átfordul egy tökéletesen vesztett helyzetre. Nem kell hozzá csodakártya az ellenféltől, vagy valami őrületes bravúr – elég ha nem gondolunk bele kellő alapossággal, milyen azonnalik hogyan formálatják át az asztalt, milyen lehetőséget adunk az ellenfélnek átvetnni az őrposzt feletti uralmat és ezt hogyan tudja halálos seb formájában kihasználni.

Az igazán nehéz ebben, hogy ez a fajta taktikai játék a többi formátumon nagyon-nagyon ritka, és sokkal kiszámíthatóbb. Ezért ezt kb. esélytelen máskor begyakorolni, illetve annyira egyedi ez a része a HKK-nak, hogy más játékokban se lehet tapasztalatot szerezni.

Ráadásul abból nehezen csapódik le tapasztalat, hogy “nem csináltam semmit, nem történt semmi” – nincs visszacsatolás abból hogy a hosszú kivárás a helyes játék, s csak egy adag bizonytalanság marad az emberben. És azt is kifejezetten nehéz észrevenni, amikor a látszólag változatlan játékképben nyíilik egy pillanatnyi lehetőség, s egy rövidke körig tudunk csak élni vele.

Emlékeim szerint limitiden leggyakran taktikai hiba miatt buktam el, s pl. Zoli elleni meccsen is kulcsmomentum volt, hogy Zoli feltolta a Higany hugóját.