Versenybeszámoló: Sokszínűség – 2025. augusztus 30.

A retróból sosem elég. Ezt a gondolatot támasztja alá a hónap második retró versenye, ami a megszokott, Poroszkai Laci szervezte 10 minutes versenyek mellé csatlakozott be. Új szervező, új helyszín – s 27 lelkes retró játékos ( köztük új visszatérők is! ). Ráadásul egyből az egyik kedvenc formátumommal, sokszínűséggel debültált a Mythical Markets versenye.

A pakli

Sokszínűség látszólag az egyik legegyszerűbb és leginkább szerencse alapú formátum. Csak egybehányja az ember a legjobb lapokat, megbolondítja a néhány kedvenc szerelemlapjával és kész a deck. Aztán meg ki húz jobban, ki húz Erős gyengéjét, meg Vidám manót – nem? Hát nem. Először is: minden színnek úgy 4-9 igazán jó lapja van csak. Meg 10-20 nagyon jó lapja. Meg még pár tucat ami esetleg szóba jöhet. Ez legalább 80 lap, de bizonyos színkombinációkból 100 fölött is járhatunk. S akkor csak good stuffról beszélgetünk, koncepciókon, kombókon, szinergiákon még nem is gondolkoztunk. S a 100-as kupacot lefaragni 45 környékére egyáltalán nem egyszerű mulatság. Főleg ha menet közben még ide-oda változnak még a színek is.

Eredetileg E-L-R-D paklival akartam indulni; a pirosból sárga lett, ebból zöld, majd majdnem megint sárga… de aztán meguntam a variálást és maradt a zöld. De azért még átfutottam a lilát is hogy esetleg az legyen helyette… Két szín volt teljesen biztos, a fekete és a kék, ezek betonbiztos alapokon nyugodtak. Játszani akartam Nekropoiddal és Burástyatojással. Fehér meg.. megszokásból? Najó volt, egy nagyon fontos érv mellette: Gömbvillám. Fekete hozza magával a sztár direktsebzéseket. Haarkon dühe, Holtak bosszúja, Morgan ajándék. S így már felértékelődik a villám is. ( S igen, ez ilyen formátumon már ez a mini koncepció is sokat számít, s ehhez passzolt volna nagyon jól lila az Energiakoncentrációval és esetleg Önfeláldozással ). Zöld végül azért maradt mert van pár jó lapja Kronobogár és Sheran védősárkánya ellen, s a Megvadult kecskebak is jól simul a direktsebző vonalba. Kék, fekete, fehér egyébként felvonultatja az összes értelmes manapusztítást is, meg jól tudnak tempó játékot játszani. Ez pedig remek a direktsebzésekkel is. A nagylények ( Zomar, Trikornis herceg, Griffőnix ) akár elhagyhatóak is lettek volna, kevésbé illenek a koncepcióba, konzisztensebb lett volna alapból Vadak urával, Csontváz harcossal tolni. De szerettem volna pár komolyabb fenyegetést a leszedésre fókuszáló kontrollok ellen; illetve felgyűlhet a mana ha épp a deck olcsóbb felét húzom fel. Tárgyakkal elég nagyvonalú voltam, 4 is befért, s még Szörnyvisszaidézés is nagyon bizsergett… végül kihagytam. A mai nap marginális lapja a Burástyatojás volt. Ami egyébként majdnem nagyon jó lap. Csak sajnos nem az 🙂

Sideba agreszívabb deckek, bűbájok, tárgyak és Kettős erőbedobás és dobatós / sok leszedéses kontroll ellen készültem.

Versenybeszámoló

1. forduló: Aradi Artemon

Bőség zavarás épület pakli, D-R-F-T színekben. A verseny legszimpatikusabb deckje, rengeteg ritkán használt, marginális lappal: vagyis épületekkel. Sajnos ez a koncepció meglehetősen sérülékeny, eleve gyengécskék az építmények, az értelmesebbekből sincs túl sok fajta, így kb. elég azokat megoldani. S az a néhány leszedésem ami releváns lehetett általában elég is volt a kulcslapjaira. Hiába épült fel pl. az első meccsen az Olimpiai stadion ami elvileg nagyon zavart, ha közben már kicsi ÉP előnyben voltam és kicsit sem fogta vissza a Trikornis hercegemet meg Tudatfalómat. Hiába vitte le az ÉP-m nulla közelébe, az épület deck nem a sebzéseiről híres.

6:0

2. forduló: Ócsai László

Laci “ha már lúd legyen kövér” alapon Szabadság árával és 8 szín lehetőségeivel kényeztette magát. S ezért 15 ÉP-s kezdést is bevállalta. Ami engem kicsit se zavart, mert ugye benne van a gyors tempó a deckben. Első meccsen kezdtem, ráadásul egyből egy második körös Ommóval. Ezt nem is nagyon bírta kezelni elég sokáig, így jó sok manájától megszabadította, s gyorsan tudtam nyerni. Második meccsen nem indultam olyan parádésan, így Türelem rózsával és Reménytelenség bajnokával terrorizált. Nem baj, majdcsak kidobatja a Molgant ( dobatás ellen volt benn – meg persze Lidércúr, Mandulanektár is eldobhatja ). Ehhez jó 3-4szer kellett ütnie, de végül összejött. Még arra is jutott időm, hogy Lord Fezmin és Nekropoid ketten megverjék – s nagy szerencsére semmi leszedése nem volt rájuk. Innentől elég megfordult a kocka s a lényeimet szép lassan győzelemre vezettem.

6:0

3. forduló: Viszlói Tamás

Tamás E-F-R-T színeket választotta, s kontrollosabb vonalra ment rá. Sok lényirtással. De hiába a barna bőséges lényleszedés-felhozatala ha nem jókor, nem a megfelelőt húzza az ember, akkor meg tud szenvedni a lényekkel, s a legtöbb nem is tud annyi előnyt termelni mint a zöld leszedések. Akárhogy is van ez, mindhárom partiban nyertem. Többnyire gyors tempóval lefaragtam az életerejét majd mikor lassan fordulhatott volna a kocka 1-2 fejenlövéssel kivégeztem.

6:0

4. forduló: Szabó Péter

Péter talán egy az egyben ugyanazzal a paklival indult mint előző ellenfelem, így elég magabiztosan vághattam neki a mérkőzésnek. Túl sok mindenre nem emlékszem a partikból – egyedül a második maradt meg valamennyire. Ekkor ő kezdett egy második körös Vidám manóval, ami ellen harmadik körben egy védősárkányt tudtam tenni – de az se maradt sokáig a vendégünk. S mivel a kezemben ott rohadt a 4 legdrágább lapom, nem sok jósoltam a meccsnek. Aztán valahogyan szép lassan vissza tudtam kapaszkodni, s el tudtam kezdeni az életét lebontani. Végül 5 ép-re sikerült levinnem, amikor egy Haarkon dühe és egy Holtak bosszújával vártam a játék végét. Ekkor lerakott két lényt, 5vp-je maradt – vagyis ha nincs nála pont egy Manacsapda és Agybénítás akkor tudok győzni. Először Haarkon dühe ment rá – ez elég veszélyes hogy kb. kötelező rá countert lőnie. Ha van nála és kijátssza, akkor pont felmegy 5-re a Holtak bosszúja sebzése és azzal azonnal nyerek. Persze van arra is esély hogy a dühöt beengedi, s csak a bosszút countereli – de ilyet csak akkor tenne valaki ha pontosan ismeri a lapjaim. Mivel egy countere se volt, ezzel az akcióval nyertem. Harmadik meccset feladta.

6:0

5. forduló: Hajdú Zoltán

Zoli egy frissen visszatérő játékos, aki 20 éve fogott kártyát utoljára a kezében ( vagy valami ilyesmi ). Egyből elég szépen tért vissza, a döntő asztalig küzdötte magát. Kettős erőbedobással, E-F-L-T paklival indult. Bár az nem tetszett hogy egyből Erős gyengézni tudta a Megvadult kecskebakomat, onnantól fogva én tudtam sokkal optimálisabban megoldani a lapjait, miközben folyamatosan támadtam – így gyorsan lement az első meccs. Második partira 8 lapot is be tudtam rakni, kivettem a nagy lényeimet, s jóval sokkal gyorsabb lapokat tudtam betenni. Ez jóval kiegyensúlyozottabb mérkőzés volt, de az ért lassacskán tudtam farigcsálni az életerejét. A fő fordulópont az volt, amikor le tudtam szedni Mágiatöréssel a Szirének énekéjét – ő ezt viszont nem tudta megtenni az enyémmel. S az Aranyló ugarhéjra és Óriásölőre se volt megoldása. Így lekontrollálva le tudtam sebezni. A harmadik meccset feladtam.

4:2

Ezzel megnyertem a versenyt. A sokadik ilyen formátum után is azt gondolom, hogy kifejezetten változatosak, érdekesek a meccsek, nagyon sok fajta lappal lehet találkozni, sok teret ad a kísérletezésre és be tudnak férni extrém lapok is. Bár nyilván számít a húzás, szerintem többet nyom a latba hogy hogyan és mikor használja fel az ember a legjobb lapjait ( hisz nyilván jelentős különbségek lesznek a lapjaink erejében ), mennyire tudja körbejátszani az ellenfél lehetséges fenyegetéseit. És persze tud-e olyan lapokat találni ami ebben a furcsa metában túlteljesíthetnek.