Versenybeszámoló: Istenek háborúja – 2026. március 14.

A 2026-os retró versenysorozat legelső állomása zajlott le ezen a szép márciusi szombaton. Az idei sorozatban csak 5 egyszínű versenyen kell bizonyítani, s egy játékos kétszer nem indulhat ugyanazzal a színnel a versenyeken ( a döntőben sem ). Összesen 27-en gyűltünk össze az összecsapásra. Talán a pontgyűjtés miatt, de a külön kezdő kategória iránti érdeklődés elpárolgott.

A pakli

Egyszínű versenyeken van pár szín amit jellemzően nagyon kevesen választanak – s ha mégis, akkor se brillíroznak. Általában senki nem indul barnával és zölddel is csak 1-2 hangyás játékos merészkedik elő, de nagyot nem mennek vele. Nem véletlenül népszerűtlenek tényleg gyengébbek a többi színnél. De azért szerintem lehet találni ott is pár dololgot, amivel ki lehet csikarni pár győzelmet. Legutóbbi ilyen versenyen megfuttattam egy zöld kontrollt, amit egészen a 3. helyig kormányoztam el. Ezúttal a barnát választottam az esélyten csapatból – bár kipróbáltam egy zöld Földharcos paklit és repülő hordát is, és mindkettő meglepően jó volt. De úgyis mostanában nagyon érzem a Pozitív diszkriminációt, ezért eljött az idő hogy megmutassam hogy kissé talán méltatlanul van elhanyagolva a barna.

A pakli alapja – nem túl meglepően – a diszkrimináció és szakállas kalandozók tömkelege. Mivel ezekből elég szerény a kínálat, így olyan csodálatos kártyákkal is kellett játszani, mint Királyi tanácsnok, Csákonyos Blendor és Csatamágus. Az első kettő lényegében képesség nélküli test, ami az alapkiadás leggyengébb lapjait idézi fel. Hát igen, nem minden paklinak jut Íjászmester, Ommó vagy Harq al-Ada – van ahol be kell érni egy üres 3ért 1/2-vel. Nem is értem miért van barna annyira lenézve 🙂 És ami a legszebb, hogy a tanácsnok és a Csatamágus is gyakran szívesen látott vendég volt a kezemben. Érthetetlen. A barna szakállasokból Hordaparancsnok, Tharr lovag, Lusta Gurbag és természetesen Morran MacMorran kerüt még be. Fegyverkovács sajnos nem növesztett arcszőrzetet – de még így is megtűrt tagja lehetett a csapatnak.

Tharr egy dologban egész erős: nagyon sok másodvonalas leszedése van, meg egy prémium: az Erős gyengéje. Ezek hivatottak megmenteni a nevetséges lényeket a biztos haláltól. Ráadásul még néhány furcsa countere is van, amivel borsot lehet törni az ellenfél orra alá. Még az egészet megfűszereztem két Glóriával, és 1-1 Súlyzóval és Inváziós emlékérmével. Ha esetleg túl hitványak lennének a lények magukban.

Versenybeszámoló

1. forduló: Aranyi Ákos

Ákos egy szokatlan kék variánssal érkezett: bosszantó kék lények tömkelege ( Kronobogár, Udvari bolond, Szerelmes óriás ), melyeket Pozitív síkkal és szokásos kék spoilerekkel védett meg. Barna és a lényirtások tömkelege nem ijed meg az ilyen összeállításoktól – sík ide vagy oda. S mivel én is használtam helyszínt így szükség esetén le is tudtam szedni a síkját. S az ilyen paklik nehezen birkóznak meg az óriási hízott lényekkel, így ezen a téren is felül tudtam kerekedni. Ezen a meccsen tárult fel előttem is hogy a Csatamágus milyen rejtőzködő spoiler kék ellen: Ehknagorhut úgy üti le hogy nem hal bele ( tűzre immúnis ) és ha van még egy ÉP-je akkor Illúziósárkány se tud átmenni rajta.

6:0

2. forduló: Spisák Zoltán

Zoli egy fehér good stuff decket hozott, rengeteg lénnyel és klasszikus fehér tápokkal pakolta tele a pakliját. Ez egy tökéletes matchup nekem. Mindketten lassabb meccsre készültünk, de nekem sokkal több a leszedésem mint neki, s míg a barna pont nagyon jól, jelentős manaelőnnyel tudja leszedegetni a fehér lényeket, addig ez fordítva mérsékelten igaz. Egyedül a Végítélettől kell tartani – de ezt elég könnyű körbejátszani úgy hogy nem rakok egyszerre két lényt. Mindhárom meccsen sikerült ezt az egyenlőtlenséget kihasználnom így nyertem azokat.

6:0

3. forduló: Nagy Péter

Peti egy Ősi rúnás fekete hordával jelentkezett be a megmérettetésre, amit meglocsolt egy Ősi rúnával. Petivel játszottunk jó pár meccset az elmúlt hetekben ebben a felállásban – és mondjuk ki: a barna nagyon eltiporta a feketét. Ez nem is csoda, hisz az értelmes leszedései egyértelműen az Ezüsthajnalnál domináló Notermanthi és mentor deckek megfékezésére lettek tervezve. Persze nem úgy megy a való életben, mint a tesztmeccseken – hiába korlátozta be magát ahhoz képest egy rúnával, s én hiába javítottam a paklimon. Kínkeserves csatáink voltak, mindhárom meccsen a halál torkában éreztem magam, s csak csodával határos módon tudtam kievickélni onnan. A leggyönyörűbb a második meccs volt, amikor 5ép-ben ülve nem túl boldogan néztem a kezemben lévő két lapot: egy Tharr lovagot és Védőmágiát – nem sok kedvem volt lemenni 4-re, hisz akkor a Haarkon dühe kivégez, s abból még addig egy sem ment ki. Következő körben leütött 1-ig, s így már elméletben sem tudtam volna lapot kirakni. S ilyenkor kell ugye még egy Glóriát húzni. Sic transit gloria mundi. Szerencsére az asztalom elég volt hogy kicsikarjak 1-2 kör alatt egy győzelmet mert ő sem tudott már értelmeset produkálni.

4:2

4. forduló: Szabó Péter

És megérkezett az első igazán komoly matchup is: kék Kettős erőbedobásos pakli – ráadásul egy igen jó játékos kezében. Ez baj, hisz véleményem szerint nehezn birkózok meg ezzel a színnel. Egy jó időben ellőtt rombolás / kontaktus, röpködnek a kék lények Idő kereke mellett és végem. Persze nem azért jöttem, hogy ne próbáljam meg, így nekiláttunk az első mérkőzésnek. Kezdett és egy Tudatfalót fogtam Erős gyengével. Jó kezdet. Később pedig neki is bemutatta magát a Csatamágus: Ehknagorhut csapott le, Illúziósárkányt terrorizált. De hiába. Nem bírtam a Meditációk és rombolások keltette manakülönbséget kompenzálni. De még így is egész közel volt a győzelem.

Második meccsen pár Mösze tornádóval és Mágiaapállyal javítottam fel a deckemet. Tornádóval egy kövérebb rombolástól mentettem meg magam. Mágiaapályt elég hamar felhúztam, de csak nem bírtam kijátszani a Kronobogarai miatt. Pedig igen szép lett volna a 7-es Meditáció után lerakni. De végül a középjátékban így is megérkezett, s bukatott vagy 6-8 manát. S ami a legfontosabb: kék nagyon nehezen játszik ilyen korláttal, hisz szeret gyűjtögetni. A lényei leginkább 6-ért jönnek, így egymás után nem is jöhet kettő. Én meg sokkal-sokkal jobban bírom ezt. Nyertem is a másodikat.

Harmadikban egy igen egzotikus hordával kezdtem: három Királyi tanácsnok és egy Glóriás Gurbag ütögette ( ezt sajnos már a harmadik körben megette egy sárkány ). Olyan jól sikerült az egresszorkodás, hogy egészen 4-ig leütöttem, mire megérkezett egy Álomvirág. Sajnos ekkor lejárt az idő, hiába tudtam volna leszedni a virágot a köv körben. Vélhetőle ezt a meccset nyertem volna. De igazából elégedett voltam a kék elleni eredményemmel.

3:3

5. forduló: Viszlói Tamás

Tamás egy fekete hordával érkezett és hiába gondolom favoritnak a barnát ellene – nincs mit tenni ha jól pörög ki a paklija, az enyém meg elég gyengén. A meccseken gyorsan repkedtek ki a mangók, Molganok a gyűjtőbe, és szinte több lényt tudott leszedni a jóval kevesebb irtásával, mint én. Így egy csófus vereséggel zárhattam a versenyt.

0:6

Ezzel 6. helyen zártam a versenyt. Bár úgy érzem hogy az utolsó két forduló bőven alakulhatott volna számomra kedvezőbben s meglepő hogy ezúttal reális lett volna egy második hely ezzel a deckkel  ( nem hiszem hogy el bírtam volna kapni Panyik Zoli piros Gépezetes deckjét ), nem gondolom hogy a barna a második legjobb szín lenne. Bőven nem. A legjobb lapjai ( leszedések ) is többnyire csak annyit csinálnak hogy 1lapért 1-et elintéznek, néha kis előnyből – de ezt nem tudja sehogy kihasználni, max. kirak egy 5-ért 2/3-as kb. üres lényt. Egyedül a Fegyverkovács ami nagyon meg tud szaladni. Azt meg fel is kéne húzni néha. Erről a luxusról lemaradtam az utolsó két fordulóban.